Lacibá (Sóvágó) július 26-án Hajdúszoboszló jövőjének településképe címmel lakossági fórumot hirdetett meg, amire aztán elfelejtett elmenni. Vagy konkrétan leszarta a város érdekeit célzó eme fontos fórumot. Ahogy leszarta azt a többi semmirekellő városvezető is. Talán nincs idejük a lelkeimnek mert 3 év semmitevés után úgy próbálkoznak a gyors útépítéssel mint őrült tudósok egy élő ember felboncolásával. De hallani mostanában azt is, hogy képviselőink úgy kezdtek el szavazatok után futkározni mint mérgezett pocegerek a nyomornegyedekben. Minden vállalkozóhoz befutnak, akinél akadhat egy kis morzsa (szavazatok formájában). 
Egy kérdésem van! Hol voltatok 3 évig bazdmeg? Mi a faszt építettetek egy ilyen gazdag költségvetésű város pénzéből? És hol voltak most is? 

Hajdúszoboszló jövő településképe volt a téma a polgármester által meghirdetett lakossági fórumon – függetlenül attól, hogy maga Sóvágó László polgármester hirdette meg a lakossági fórumot sem ő sem a város vezetői nem jelentek meg, így nem képviselték magukat a július 26-án megrendezett lakossági fórumon. 

A településkép védelméről szóló törvény végrehajtása érdekében minden településnek el kell készítenie október 1-ig a Településképi Arculati Kézikönyvet, ez alkalomból hívták meg a helyi lakosokat és vállalkozókat a fórumra.

A településkép védelméről szóló  2016. évi LXXIV. törvény célja  hazai városok és községek sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által, melyet a helyi önkormányzatok a Településképi Arculati Kézikönyv létrehozása vagy módosítása mellett, településképi rendelet megalkotásával is biztosít. Mivel a törvény előírja, hogy az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi követelményekről, ezért tájékoztató jellegű lakossági fórumot tartottak Hajdúszoboszlói Városháza Bocskai termében, július 26-án délután. A fórumot Korpos Szabolcs, megbízott jegyző nyitotta meg, majd magáról a témáról a város főépítésze Tokai-Kiss Gábor tartott beszámolót.

A lakossági fórumon a város képviselő-testületének tagjai közül egy képviselőt véltünk felfedezni a lakosság soraiban, aki maga nem szólt hozzá a témákhoz, de amikor a döntéshozók felelőssége került szóba sietősen távozott a fórumról. Rajta kívül azonban sem városunk polgármestere, sem más képviselő nem jelent meg, melyet a fórumon résztvevő lakosok, vállalkozók egyöntetűen sérelmeztek.

Bár a fórum célja és értelme a Településképi Arculati Kézikönyvről szóló tájékoztatás és törvényi hátterének bemutatása, majd a jelenlévők hozzászólása és javaslataik megtétele volt, mégis sokan saját problémájuk felvetéseivel próbáltak megoldást nyújtani egy-egy, a városban hosszú idő óta fennálló problémára (érthetően, hiszen a településképi rendelet nagyban befolyásolja a jövőbeli fejlesztéseket és beruházásokat is – a szerk.) Ezek alapján, a fórumon megjelent lakosok, vállalkozók egyebek mellett az alábbi észrevételeket terjesztették elő:

Harsányi József – aki a fürdő főbejárata előtt és a Mátyás király sétányon is üzemeltet egységet – elmondta, hogy többször kért engedélyt fagylaltárusító kocsijára, melyet egyik évben engedélyeztek, azonban a következő évben már az önkormányzat egy faház kialakítására szólította fel a vállalkozót. Elmondása szerint nem csak saját maga, de vállalkozó társai is szeretnék, ha legalább 2-3 évre előre tudnának tervezni és egy végleges megoldás születne ebben a témában. Hozzátette, hogy a Mátyás király sétányon is árusít egy mobil jellegű faházból magán területen, amit jelen információ szerint el kell bontani, hiszen a településképhez tartozik. Szerinte furcsán jön ki, hogy magánterület, mégis beleszólnak a kinézetébe.

Vágóné Szabó Erzsébet, a Bocskai Múzeum egyik dolgozója, aki szintén a fürdő előtt több mint 20 éve árusít, szintén az előbbi témához vetette fel észrevételeit, miszerint évekkel ezelőtt ígéretet kaptak rá, hogy a Szent István parknál építenek a fürdő előtt árusítóknak egy egységes pavilonsort, azonban a mai napig ez nem történt meg. Kérdése arra irányult, hogy a városfejlesztési tervbe nem tartozhat-e bele, hogy ott körülbelül 30 kereskedő számára igényes faházakat, árusító helyeket építsenek, ráadásul úgy, hogy az építtetés költségeihez hozzájárulnak. Szerinte az a koncepció nem megoldható, hogy máshova helyezzék át az árusító helyeiket, hiszen –mint mondta – a Szent István parkból még a Jókai sorra sem mennek át az emberek, nemhogy a Platán mellé elsétálnának.

Mógor Zoltán, aki szintén árusítóhellyel rendelkezik a strand főbejárata előtt, szintén a már említett problémákat és javaslatokat foglalta össze. Elmondása szerint már 8-10 évvel ezelőtt felvetették az önkormányzatnak, hogy alakítsanak ki pavilonokat, melyeknek tulajdonosa az önkormányzat lenne és a vállalkozók a bérleti díj mellett az építési költségeket is finanszírozzák, cserébe viszont egy legalább 3 éves bérleti szerződést kössön velük az önkormányzat. Hozzátette: a májusban kiadott Pávai Tervben örömmel vették tudomásul, hogy a Szent István parkban egységes árusítóhelyek létesülnek, majd 1 hónap múlva azt közölte az önkormányzat, hogy mégsem lesz belőle semmi.

Radics Péter, helyi lakos és a LMP Hajdúszoboszlói Szervezetének elnöke már az iránt érdeklődött, hogy a „közbeszédbe bedobott tervek”, melyeket eddig nem valósítottak meg, viszont településképi szempontból meghatározóak lennének (pl.: Hajdú palánk, a Szilfákalja korzó) mennyire hangsúlyosan fognak belekerülni a készülő arculati kézikönyvbe. További ötletként pedig a Víztorony kilátóhelyként való hasznosítását vetette fel.

Mester József, helyi vállalkozó véleménye szerint már legalább 20 éve meg kellett volna oldani azokat a problémákat, melyek még ma is felmerülnek. Sérelmezte, hogy nem rendeznek a városban olyan lakossági fórumot ahol egyrészről be lenne mutatva és el lenne mondva az önkormányzat által tervezett városfejlesztés. Szerinte a Szabadtéri Színpaddal kapcsolatosan probléma, hogy nem lett kikérve a lakosság véleménye, nem mutattak alternatívákat, látványterveket, holott több alkalommal még maga a polgármester is az ellenkezőjéről nyilatkozott. A nyilvános WC hiányát is felvetette, sajnálja, hogy a Pávai Tervben sem lehet róla olvasni, pedig a lakosság és a turisták részéről is már többször felmerült az igény.

Vágó Viktor, helyi lakos elsőként azt kérdezte, hogy a város arculatát hosszú évekre meghatározó témakörben megrendezet lakossági fórumon miért nincs jelen a város polgármestere és képviselő testülete. Miért nem hallgatják meg a lakosságot és adnak választ a kérdéseikre. Majd azzal folytatta, hogy ezen a fórumon a város vezetőinek távolmaradása miatt senki nem kapott választ a kérdésére, mert pont a döntéshozók nem jelentek meg. Elsőként a város bevezető útjainak elhanyagolt rossz állapotát vetette fel, szerinte szégyenletes a város bevezető utjainak környezete. Az ide érkező turisták közül senki nem mondja meg, hogy közép-Európa legnagyobb fürdővárosba érkezett. Hozzátette, hogy a fürdő és annak 300 méteres körzetén kívül igen kérdéses állapotok uralkodnak, továbbá a város vezetése nem őrizte meg az elmúlt években az önkormányzat értékes ingatlanjainak álagát. 

Nem látható ezeknek a több százmillió forint értékű önkormányzati ingatlanoknak a hasznosítása és állagmegóvása. Szerinte az úttörőtábort is lehetne hasznosítani és a Hőforrás utcai virágkertészetet sem szabadna ilyen lepusztult állapotban hagyni, szívesebben látná virágos kertészetnek. Kulturális értékeinknél elmondta, hogy mindenképpen önkormányzati tulajdonba kellene venni a Csanády-házat, amely Hajdúszoboszló legrégebbi háza. Kérdésként tette fel hol találhatók a város területén Galánfi András Kossuth-díjas népi-iparművészünk alkotásai. Miért nem ismerjük fel Galánfi András által megteremtet kulturális értékek jelentőségét. 

Elmondása szerint a művészt fel kellene kérni maradandó alkotások létrehozására, például egy skanzen megalkotására az úttörőtábor területén. Az így létrehozott alkotás nem csak kulturális értékeinket őrizné meg, hanem turisztikai attrakciófejlesztésként is egyedülálló lenne a régióban. Másik problémaként a belvárosi parkolást említette meg, hiszen folyamatos problémát jelent, hogy nincs megfelelő parkolási lehetőség kialakítva, melyre megoldásként mélygarázs építését javasolta. A Szabadtéri Színpaddal kapcsolatban kifejtette a hang és fényszennyezés miatt át kellene gondolni a beruházást, az építési engedély ellenére és a kötelező pályázati elemek megtartása mellett is lehetne rajta változtatni. Véleménye szerint ez csak akarat kérdése, hiszen a kiviteli terv és a beruházás még nem kezdődött el. Hangsúlyozta, hogy stratégiai szempontból egy átfogó, kidolgozott terv szükséges az egész város fejlesztését illetően.

Tokai-Kiss Gábor főépítész a felmerülő kérdésekre és problémákra nagyrészt nem tudott válaszolni, hiszen mint mondta, ezekre kizárólag a képviselőtestület tagjai tudnak választ adni, legtöbb esetben pedig inkább politikai döntésekről van szó, mint szakmairól. Információi szerint a polgármester azért nem tudott részt venni a fórumon, és azért nem kaphattak fontos kérdésekben választ, mert szabadságon van. A főépítész többször elmondta, hogy nem illetékes számos kérdésben, melyre városunk vezetője vagy a képviselők tudnának választ adni.

A Hajdú palánk, Szilfákalja korzó felvetésekre azonban elmondta, hogy a tervező cégnél ezek mind előtérbe kerülnek, a Víztorony kilátóként való használata pedig már korábban is felmerült ötletként, melynek megvalósításához a javaslatokat folyamatosan várják.

A Szabadtéri Színpad kapcsán felmerült kérdésekre elmondta, hogy minden részletet ő sem tud, annyi azonban biztos, hogy az engedélyes tervek elkészültek és az építési engedélyt is megkapták 2016-ban, továbbá az ehhez tartozó testületi döntés is megszületett, a munkálatokat már idén ősszel elkezdik. Mint mondta az alapszisztéma az, hogy nem az aktuális helyén fog megépülni, hanem a sörsátor jelenlegi területén és a strand felé, ne pedig a lakott terület felé legyen fordítva. Hozzátette, hogy az önkormányzat szándéka a fesztiváltér és a sörsátor, valamint az azokhoz kapcsolódó egységek átvitele egy „vigalmi negyedbe”, melyet a Gábor Áron utcán, a Bográcstanya melletti részen egészen a Platánig alakítanának ki, bár erről konkrét terveket még nem látott.

A főépítész a fórum zárásaként elmondta, hogy amint elkészül a településképi koncepció, ismét tartanak egy lakossági fórumot, melyen szintén lehet véleményezni a terveket. A következő fórumot várhatóan még szeptemberben megtartják.

A szoboszlosound.hu nyomán